Ügyfélkapu  

   

3300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék van a magyar piacon

Éves szinten mintegy 3300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék forog a magyar piacon - jelentette ki Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, egy budapesti szakmai tanácskozáson.

A magyar élelmiszergazdaság helyzetéről szervezett fórumon a helyettes államtitkár elmondta: tavaly ebben a piaci szegmensben a magyar kivitel értéke elérte a 6,9 milliárd eurót, míg a behozatal összességében 4,3 milliárd eurót tett ki.

A magyar piac ezen a területen sokszereplős: közel 400 ezer mezőgazdasági ős- és kistermelő, valamint családi gazdaság; 13 ezer társas vállalkozás; további 8500 élelmiszeripari cég és mintegy 20 nagy élelmiszer-kiskereskedelmi lánc alkotja. Ezek a piaci szereplők adják a piaci forgalom döntő hányadát.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a fogyasztó igényeinek maradéktalan kielégítéséhez hozzájárulhat az értékesítési lánc lerövidítése.

A közvetítői csatornák lerövidítése azt a célt is szolgálhatja, hogy a termelők nagyobb jövedelemhez jussanak, így a vidéki emberek életkörülményei érezhetően javuljanak. Ezért a kormány kiemelt programja az alternatív értékesítési csatornák - a helyi piacok - fejlesztése, amit a közelmúltban módosított jogszabályi környezet is szolgál.

Utalt ugyanakkor arra, hogy a közvetlen értékesítési formák nem helyettesíthetik a hagyományos kereskedelmet, amely a termékek fejlesztésére, az innovációra is ösztönzi a beszállítókat, és lényeges eleme az élelmiszerbiztonság szavatolása, a magyar termékek iránti fogyasztói bizalom erősítése.

Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az élelmiszer stratégiai áru. Csak akkor tudják eladni terméküket a gyártók, ha az nagymennyiségű - azaz kereskedelmi tétel -, biztonságos, továbbá jó minőségű és hosszú szavatossági idejű. Hozzátette: a magyar élelmiszeripar legnagyobb gondja - a csökkenő termelés mellett - a belső piac egy részének elvesztése, miközben a feldolgozó cégek mérete uniós léptékkel mérve kicsi vagy esetleg közepes. Ennek ellenére a kivitel az utóbbi években folyamatosan nőtt. Megjegyezte: a versenyképesség érdekében szükség lenne a belföldi vállalkozások horizontális és vertikális szerveződésére, valamint a mikro- és kisvállalkozások nagyobb réspiaci jelenlétére is.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a reális piaci folyamatokkal nem magyarázható, hogy az élelmiszerfogyasztás az idei év első három hónapjában emelkedett a kedvezőtlen gazdasági körülmények ellenére is. Ez a kereskedők számára kedvező. A kedvezőtlen körülményekhez ugyanakkor a kereskedők igyekeznek igazodni - tette hozzá. Úgy vélte: a magyar gazdasági környezet javulásához az IMF-megállapodás nagyban hozzájárulna.